Tükör törvénye mindenkinek ismerős, igaz?
“Amit másban látok ès zavar engem,azzal nekem van dolgom.
Amit más lát bennem, és őt zavarja, azzal neki van dolga.”
Ez a hónaljszagú, Coelho Nóra szintű, kilúgozott exoterikus bölcsesség egész egyszerűen hibás. Tipikus esete annak, amikor egy összetett, sokrétű helyzetet, amelynek számos variációja létezik, valaki bedob egy présgépbe, majd a végeredményt univerzális megoldókulcsként tálalja.
Holott ha tükörbe nézünk, nem csak mi tükröződünk: az egész világ.
Túl bonyi elsőre megérteni? Darabold addig, hogy a végeredményt mantrázni lehessen!
Mert hát erről van szó. A Tükör törvénye olyan szinten pépesen előrágott-előemésztett bölcsesség, amit pillanatok alatt meg lehet érteni. Ellenben a pszichológiát alapszinten elsajátítani évekig tart. Bármely komolyabb emberismereti tudás megszerzése évekbe telik. Védikus embertan? Évek. Hermetikus lélekismeret? Évek. Kabalisztikus anthropozófia? Évek. A továbbképzés egy életen át zajlik, hiszen amikor azt hiszed, már nem tudnak újdonságot mondani neked, kiderül, de igen, mindig van újabb és újabb.
Ez persze nehezen eladható a tömegeknek. Elvégre senkitől sem lehet elvárni, hogy évekig tanulja a fejlődéslélektant, a traumakezelést, vagy éppen a felnőttkori megküzdési stratégiák összetett diszciplínáját.
Ezért aztán levagdosták a kiálló részeket (úgy a 99%-ot) és ami maradt, azt felhabosították.
Erről részletesebben a Nagy Istennő oldalán is írtak.
Ne higgy a pegazusnak, ellenőrizd magad!
Tényleg arra kérlek, ne higgy nekem. Egyszerűen tegyél fel egy ellenőrző kérdést magadnak:
“zavar engem az állatkínzás?”
Húha, benned van a hiba! Akkor ezen dolgozzál, mert miért is zavar, ha mások állatokat kínoznak? Ejnye, de fejletlen vagy spirituálisan!
(remélem, felesleges kiemelnem, hogy ez szarkazmus volt)
Mi a megoldás? Ismerd fel, ha valaki kőbunkóként akarja egy vitában használni!
Sokan nem a saját spirituális fejlődésükhöz alkalmazzák a “Tükör törvényét”, hanem egyszerűen ezzel akarják agyonverni a vitapartner érveit. Bármit teszel szóvá, rögtön a képedbe vágják: ez benned van, dolgozz magadon.
Ismerd fel, hogy az ilyen ember egyszerűen megtagadja, hogy szembenézzen önmagával… várjunk egy pillanatra! Hiszen most pontosan ugyanazt tennénk, mint a másik.
A Tükör törvénye csak két esetben igaz
Szóval mielőtt bármit is mondanánk a másikra, gondolkozzunk el, miért is zavar valami minket? Ha a másik valamely viselt dolga piszkálja a csőrünk, akkor elsőként érdemes megvizsgálni, miért zavar? Azért, mert nem merek úgy élni? Vagy mert számomra fontos dolgokat rongál meg? Vagy mert olyan dolgokat tesz, amik a saját szabályrendszeremmel ütköznek? Vagy tényleges kárt okoz másoknak és felébredt bennem a védelmező ösztön? Vagy…
A sor hosszan folytatható, és kizárólag két esetben érvényes a Tükör törvénye (azaz hogy a hiba bennünk van):
- ha egy elfojtásunkra mutat rá az illető, valamire, amit tenni szeretnénk, de ilyen vagy olyan okból letiltásra került bennünk (hétköznapi példa: látens homoszexualitás, amikor azért rühelli valaki a melegeket/leszbiket, mert ő maga is az, de ezt elfojtja magában),
- ha vakfoltunk van valamely viselt dolgunkra, és a másik viselkedése megmutatja, hogy elcsúszik egymáshoz képest az énképünk és a valós énünk (kognitív disszonancia). Példa: szeretjük magunkat ügyesnek látni egy sportban, és azért zavar egy kezdő “bénázása” mert legbelül érezzük, mennyire nem vagyunk még profik, ezért a saját gyengeségünk tükröződik a másikban, és ez ütközik a magunkról kialakított képünkkel.
Tanulság: gnóthi szeauton, ismerd meg önmagad
Ismét visszatértünk az alapokhoz. Mielőtt bárki bármiféle “ezoterikus” dologgal, akrmával, asztrológiával, spiritualitással, mágiával, okkultizmussal, angyalokkal stb. kezdene foglalkozni – ismerje meg önmagát. Γνῶθι σεαυτόν. Ez az alap, az origó. Ha ezt kihagyja valaki, akkor homokra fog várat építeni.
