Szenzációs hír! Kvantumfizikusok bebizonyították, hogy nem élünk számítógépes szimulációban!
Zohar Ringel és Dmitry Kovrizhi a napokban publikálta tanulmányát, amelyet kísérletsorozat előzött meg.
A kísérletek rámutattak arra, hogy minél több kvantumrészecskét használnak a valóság összetettségének szimulálására, úgy növekszik exponenciálisan (tehát négyzetesen) a szimuláció bonyolultsága, ami végül azt eredményezi, hogy egy közel végtelen elemű világszimuláció végtelen energiát és számítási kapacitást igényelne.
Mi szimulálja a szimulátort?
Mindez megmutatja, hogy a Mátrix, a Holografikus univerzum félreértés, vagy félrevezetés – attól függően, hogy valaki csak hisz benne, vagy érdeke is fűződik az elmélet terjesztéséhez.
Ha ugyanis egy végtelen számítógépre van szükség a majdnem végtelen Mátrix szimulálására, akkor azt egy “még végtelenebb” számítógépnek kell szimulálnia, és így tovább. Plusz már néhány száz elektron információjának tárolásához egy számítógépen több atomot igényelne a tárolóegységhez, mint amennyi a fizikai univerzumban létezik. A kvantumszámítógépek sem jöhetnek szóba, mert végtelen energiát igényelne – és akkor még nem is beszéltünk róla, hogy az csak egy számítógép lenne.
A holografikus univerzum tévedés
A holografikus univerzum már csak emiatt is tévedés. Az ezoközösségekben már amúgy is eleve tévesen terjedt el (amely szerint az egész csak a tudat kivetítése volna). A holografikus univerzum elmélete ugyanis az, hogy nagyon is fizikai a világmindenség, csak hologram módjára két dimenziós, aminél a harmadik dimenzió csak a fény kivetülése.
Ezek egyike sem igaz. A fizikai univerzum köszöni, jól elvan a maga 4 dimenziójával (3 tér + 1 idő), és remekül érzi magát a spirituális Mindenségben az alsó és felső létsíkok között félúton.
Ha a teljes cikk érdekel, kattints ide.