Oszd meg és legyél áldott!

Szepes Mária neve fogalom, személye intézmény volt a huszadik század második felének magyar ezoterikus közéletében. Wictor Charon nővéreként kereken 99 évet élt meg (1908-2007). A testvérpár olyan életművet hagyott maga után, amely mind a mai napig meghatározó, alapvető (szak)irodalom mind a mágia, mind az ezoteria és misztika világában.

Tudtad, hogy Szepes Máriának pegazusa volt?

Igen, meglepőnek tűnhet, ám igaz. Szepes Mária ugyan egy soron kívül talán meg sem említi, ám ez mindent elmond azoknak, akik tudják értelmezni a szavait:

“Pegazus
Aki betöri, annak a kezéből eszik.”

(Szepes Mária: Lángoló időfolyó)

Nézzétek meg az íróasztalát:

(Kép forrása)

Meggyőződésem, hogy a pegazusok egész életében segítették Szepes Máriát, hogy elhozhassa és átadhassa az égi eredetű tanításait.

Szepes Mária Élete és életműve

Családja

Apja Scherbach Oziás (1877-1911), művésznevén Papír Sándor, színész, anyja Kronémer Mária (1883-1953), művésznevén Kornai Margit, énekes-, színésznő volt. Bátyja, Scherbach (Papír) Viktor (1907-1976), nyelvész, író, filozófus, zenész és asztrológus volt. Filmesként Papír illetve Galántai Viktor néven is szerepelt, írói neve Wictor Charon volt. Jelentős életművet hagyott hátra, ami már keletkezése pillanatától, meghatározó inspirációt nyújtott húga számára. Egy fiútestvérük még csecsemőkorában meghalt.

Gyermekkor

Apja 1911-ben, nem sokkal halála előtt megalapította az Újpesti Népszínházat és a kis Mária már 3 éves korától gyermekszínészként szerepelt. Ekkor a család még Újpesten élt, előbb a Tavasz, majd a Deák utcában. 1913-ban Pestre költöztek, a Rákóczi út 51. számú házba. 1915-ben anyja újra férjhez ment. Galánthay Balogh Béla filmrendező vette el, aki színészként kezdte, majd 1916 és 1943 között 67 filmet rendezett.

Mária a Rökk Szilárd utcai elemi iskolába járt. Első gyermekszerepét a Cigányszerelem című operettben kapta, kétévesen. Kiskorában Papír Magda néven több némafilmben is játszott, köztük A megfagyott gyermekben, melyet nevelőapja rendezett. 9 évesen már verseket, novellákat írt.

1925-ben, 17 éves korában balettvizsgát, majd kereskedelmi érettségit tett, ezután a Walter-féle szemináriumban művészettörténetet, irodalmat, pszichológiát hallgatott. Kezdetektől fogva írónak készült, képezte magát, nagy hatással voltak rá a Nyugat és Ady Endre versei. 1929-ben, 21 éves korában kezdte meg naplójegyzeteinek írását.

A harmincas évek

Megismerkedett Szepes Béla (1903–1986) képzőművésszel, olimpiai ezüstérmes, többszörös atléta- és síbajnokkal, akivel 1930. december 24-én össze is házasodtak, ekkor vette fel férje nevét. Mária zsidó családban nevelkedett, ám már gyermekkorában meghatározó élmény volt számára az ismeretségi körükből beáramlott keresztény vallás, amit fiatalkorában nevelőapja, majd férje hozott a családba. Mindig is azt érezte magához közelebb állónak, ami későbbi világképében is megjelent.

1931. január 2-án Berlinbe utaztak nászútra, és egyben dolgozni is, újdonsült férje ugyanis több német lapnál volt alkalmazott újságíró és sportkarikaturista. Három évet töltöttek a német fővárosban. Szepes Mária ezalatt Samuel Gerling professzornál pszichológiát, irodalomtörténetet, összehasonlító vallásfilozófiát tanult, itt alapozta meg későbbi írásaiban visszaköszöntő világképét és gondolkodásmódját („az összefüggések tudománya”), közben karcolatokat írt az Ullstein Berliner Zeitung im Mittag napilapba. Vizsgáit már nem tudta letenni a közelgő második világháború miatt. Professzorát zsidó származása miatt elhurcolták.

1933-ban hazatértek, és a Budafoki út 55. alá költöztek. A fiatalasszony néhány évig a Budapester Rundschau munkatársaként dolgozott, Szepes Béla pedig apósa néhány filmjében is részt vállalt, hol forgatókönyvíróként, hol rendezőasszisztensként.

1934-es, kékestetői élményeiből írta Akiknek pénzük van című regényét. 1938-ban férjével a Kökörcsin utcába költözött. Májusban megszületett egyetlen gyermekük, Szepes Miklós Béla, aki 7 hónapos korában, decemberben meghalt. A családi tragédia után néhány hónappal a gyerekszobás, szomorú emlékű lakást elhagyták, és átköltöztek a közeli Ulászló utca 72-es számú házába.

Háborús évek

1939-ben, Tihanyban, egy rózsakeresztes inspiráció hatására hozzákezdett akkor még novellának indult írásához, amely az idők folyamán legismertebb regénye, majd az egyik legkalandosabb életű magyar könyv lett: A Vörös Oroszlán. Ezen a művén öt évig dolgozott.

Nevelőapja 1941-ben alapított vállalatában készült filmjeihez Orsi Mária néven forgatókönyveket is írt, köztük A megfagyott gyermek újonnan forgatott változatához, amelyet az első, valóban gyermeksorsot bemutató magyar filmként tartanak számot. Családi vállalkozásként a filmvilágban évek óta rendezőként tevékenykedő apja és színésznő anyja megalapította a Balogh Film Kft.-t, ami többek között két Karády-filmet is gyártott. Az egyik, a Ne kérdezd ki voltam!, anyja ötletéből, Szepes Mária forgatókönyvéből, bátyja zenéjével és apja rendezésében készült. A rengeteg cenzuriális vágás ellenére („a legjobb jeleneteket vágatták ki”) a film nagy siker lett. A másik, az Ópiumkeringő szintén sikeres volt, a forgatókönyvet és Karády Katalin dalszövegeit itt is Szepes Mária írta.

A háborút Viktor bátyjával leányfalui nyaralójukban vészelte át. Ide is csak úgy tudtak lekerülni, hogy bátyja, aki jógagyakorlatainak köszönhetően irányítani tudta szívműködését, „rosszul lett”, és azután kalandos körülmények között egy mentőautón menekültek vidéki elszigeteltségükbe. Szepes Béla, aki származása folytán „védett” volt, közben Pesten próbált segíteni az üldözötteken.

A háború után férjével sikerült beköltözniük egy romos pasaréti villalakásba, majd a helyreállítás után Viktor bátyjával már telt házas előadásokat tartottak a Bristol Szállóban és a Zeneakadémián.

A Vörös Oroszlán

1946-ban jelent meg A Vörös Oroszlán, Orsi Mária szerzői névvel a Hungária kiadásában, 2000 példányban. Nem sokkal megjelenése után, amikor a kiadókat is államosították (1948), a könyvet felforgató és veszélyes műnek találván, begyűjtötték, és minden példányát bezúzták. Negyven évig volt tiltott könyv. Íróját, a nem létező Orsi Máriát „nem találták”.

Hamvas Béla, Szepes Mária igen jó barátja, aki ekkor már a Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott, meg tudott menteni négy példányt. „Amikor azt hitték, megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni.”, mondta Szepes Mária, és így is lett. A mű első német kiadása már 1947-ben megjelenhetett. 1984-ben, az Amerikában élő Püski Sándor az eredeti kiadás alapján New Yorkban publikálta. Még abban az évben, a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatában, némileg meghúzva és utószóval kiegészítve, fantasyként ismét, 58 ezer példányban megjelent. (1989-ben jelenhetett meg itthon ismét szabadon.) Az NSZK-ban A Hónap Könyve lett, 1985-ben pedig a Lasswitz-alapítvány versenyén is helyezést ért el. Fordításait több országban is olvashatják.

A könyv alaptémája egy elixír, maga a Prima Materia, amely a halandókat halhatatlanná, vagy legalábbis hosszú életűvé teszi, és a kiválasztottaknak megadja azt a képességet, hogy emlékezzenek előző életeikre, tetteikre.

A könyv első olvasatban egy izgalmas regény, aminek története több évszázadot ível át. Sokak azonban ezoterikus beavatási regényként tekintenek rá.

A kommunizmus alatt

A negyvenes évek végén a kommunista hatalom erősödésével Szepes Mária és Viktor bátyja előadásainak más formát kellett ölteniük. 1947. május 27-én kezdődtek, immár saját lakásukon, az Academia Occulta előadásai, amelynek fakultásait tizenhat jegyzetben adták közre, akkor még természetesen „szamizdatként”.

„Budai lakásomban 1945 óta adták és adják egymás kezébe a kilincset a látogatók, köztük olyan nevek, mint Baktay Ervin, Hamvas Béla, Várkonyi Nándor. 1947 után egész kis földalatti kulturális mozgalom alakult ki nálunk. Titokban olvastuk, fordítottuk a szinte megszerezhetetlen műveket az Állatfarmtól a Sötétség délbenig.”
A tanfolyamok teljes anyaga saját hazájában majd csak fél évszázad elmúltával láthatott napvilágot.

A kommunizmus legsötétebb éveiben kezdte el Szepes Mária Pöttyös Panni sorozatát, ami azután rövid időn belül nagy sikert aratott, ma is újabb és újabb kiadásai követik egymást.

„A fodrásznál volt egy találkozásom egy orosz kislánnyal, a kis Tamarával. Oda is tollal, füzettel jártam, és ő egyszer csak felült a térdemre, hogy rajzoljak neki. Ezt a tündéri kis lánykát aztán beleírtam a Pöttyös Panni mesémbe, hogy a két kislány összebarátkozik. 1953-ban ki is jött a könyv, óriási sikere lett. Kiderült, hogy én az új éra legnagyobb könyvét írtam meg csak azért, mert volt benne egy négy éves szovjet kislány.”
1963-ban művéért megkapta a Népművelési Intézet Jutalmát.

Raguel 7 tanítványa

1947-ben már írta, 1977-ig érlelte Szepes Mária a A Vörös Oroszlánnál nem kevésbé fontos, ám jóval kevesebbet emlegetett regényfolyamát, a Raguel hét tanítványát. A mű sok életrajzi elemet tartalmaz önmagáról, és Viktor bátyjáról is.

„A »Raguel-Saga« írása közben plasztikusan életre kelt valamennyi hősöm, hősnőm alakjával annyira azonosultam, hogy velük együtt éltem át szerelmeiket, csalódásaikat, sikereiket, kudarcaikat, örömeiket, vergődésüket. Velük merültem poklok szakadékába, s emelkedtem a Kozmosz végtelenné táguló kiterjedései közé. Ma is velem vannak. Szellemi, érzelmi gazdagságot sugároznak, megosztják azokkal az olvasókkal, akik elméjüket, lelkület megnyitják előttünk.”
Raguel, az időtlen, évszázadokon át újjászületett Mester (vagy maga Raguel arkangyal?) magához hívja tanítványait, a zodiákus jegyeinek 7 képviselőjét, amúgy közönséges földi halandókat, hogy együtt vészeljék át a közelgő Világalkonyt, és megalapozzák a jövendő emberiség létét. Ám még a nagy találkozás előtt megismerhetjük a szereplőket. A jellemábrázolások kitűnőek. Szinte minden figura életét születésétől fogva nyomon követhetjük, lelki-szellemi fejlődésükkel egyetemben. A 7 főszereplő a 7 alkímiai égitest: a Hold, a Mars, a Merkur, a Jupiter, a Vénusz, a Szaturnusz, és a Nap őstípusa, de ugyanúgy jelenti a beavatás 7 fokát. Amíg „véletlenül” mindannyian eljutnak Mythenburg várába, a végkifejletig.

Magánkiadásban szerették volna megjelentetni, ami Szepes Béla utolsó kívánsága is volt, de végül ez a beavatási regény is csak a rendszerváltozás után, 1990-ben kerülhetett először a nagyközönség elé.

„A Raguel hét tanítványát életem főművének, és utolsó nagy opuszának tartom. Egyes részeit ma bizonyosan másképp írnám meg, mégsem változtattam rajta, mert minden mozzanata összefügg szellemi fejlődésem szakaszaival, az egyre bővülő körű tanulmányokkal, amelyeket folytattam. Tudom, hogy a Raguel nem publikálható ma ebben az országban. De szilárd meggyőződésem, hogy amikor elérkezik az ideje, mindazok olvasni fogják, akikhez a benne rejlő fontos üzenetek szólnak…”, írta 1977-ben.
A művet azóta németre is lefordították (Der Berg der Adepten; Weltendämmerung) Az adeptusok hegye illetve Világalkony címmel, két kötetben.

Sci-fi

Ugyanezekben az években az írónő, szinte csak ujjgyakorlatként – valamint a A Vörös Oroszlán „fantasztikus” útját megalapozandó – több tudományos-fantasztikus regényt is alkotott, amivel újabb olvasóréteget hódított meg: a felnövekvő fiatalságot.

Varázstükör regénye előbb jelent meg németül (Zauberspiegel), mint magyarul.

1989 után

Szepes Mária emléktáblája egykori lakhelyén, a Júlia utca 13. szám alatt
A rendszerváltás után számos, korábban kéziratban fekvő ezoterikus könyve jelent meg.

Az írónő nevét viselte az 1994-ben megszűnt Szepes Mária Általános Iskola.

Szepes Mária 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1998-ban pedig a Középkeresztet vehette át munkásságának elismeréseként.

Alapítója és haláláig a fővédnöke volt az 1997-ben indult SZINTÉZIS Szabadegyetemnek.

1999-ben többedmagával közreműködőként szerepelt a Világokon át – Barangolás a metafizika birodalmában sorozat első, Az anyag: káprázat, vagy valóság? című részében. Az epizódban megszólaltatott további személyek Héjjas István, Dúl Antal, dr. Gelléri Júlia, Paulinyi Tamás és László Ervin voltak.[2]

A Szegedi Egyetem filozófia tanszékén művei tankönyvnek számítanak.[forrás?]

„Az a mániám, vagy szent őrületem, hogy amit írok, azt érdekesen írjam. Nincs jogom untatni sem tudománnyal, sem művészettel senkit. Százötven könyvem jelent meg eddig, de kétszáz lesz azután, ha én már levetem a testemet…”
Haláláig interjúkötetén dolgozott Nemere Istvánnal.

Filmszerepei

Papír Magda néven

Szulamit (1916)
Az obsitos (1917)
Hivatalnok urak (1918)
Lengyelvér (1920)
A megfagyott gyermek (1918?/1921)
Leánybecsület (1923)
Művei
Az évszám az első megjelenés időpontja

Forgatókönyvek

Orsi/Orsy Mária néven

Tomi, a megfagyott gyermek (1936)
300.000 pengő az uccán (1937)
Mária két éjszakája (1940)
Ne kérdezd ki voltam (1941)
Ópiumkeringő (1943)

Ezoterikus regények

Orsi Mária néven

A Vörös Oroszlán (1946, Hungária; 1971 után [1984?] Püski)

Szepes Mária néven

A Vörös Oroszlán (1984, Kozmosz; 1989, Háttér [1][2]; 1994-től Édesvíz)
Raguel hét tanítványa:
Ízisz bárkája (1990)
Mars szekere (1990)
Hermész útja (1990)
Jupiter palotája (1991)
Vénusz ösvénye (1991)
Szaturnusz barlangja (1991)
Phaeton fogata (1991)
Varázstükör (é. n., [1989 körül])
Katarzis (1999)
Mese- és ifjúsági könyvek
Pöttyös Panni-sorozat
Pöttyös Panni (1953)
Pöttyös Panni a Balatonon (1956)
Pöttyös Panni az óvodában (1956)
Pöttyös Panni naplója (1959)
Pöttyös Panni és Kockás Peti naplója (1962)
Pöttyös Panni Hetedhétországban (1973)
Szia, világ! (1980)
Bolondos szerszámok (1981)
Eleven képeskönyv (1982)
Csupaszín (1983)
Harkály anyó (1983)
Zsákbamacska (1983)
Rőzse néni kunyhója I. (1985)
Pöttyös Panni az idővonaton (1989)
Furfangos szerszámok (2000)
Rőzse néni kunyhója II. (2002)
Pöttyös Panni az iskolában (2002)
Kedvenc meséi (2008)
Egyéb
Pingvinkönyv (1957/1958)
Boróka néni kincse (1979)
Táltos Marci (1979)
Fityfiritty (1980)
Csillagvarázs (1996)
Szepes Mária füveskönyv; vál. Zsámboki Mária; Édesvíz, Bp., 2008
Tudományos-fantasztikus könyvek
Surayana élő szobrai (1971)
Tükörajtó a tengerben (1975)
Napszél (1983)
A változatlanság hullámhossza (1986)
A Tibeti Orgona (1987)
Gondwána boszorkánya (1993)
Felhőszobrász (2002)
A mesés Gondwána; Édesvíz, Bp., 2014
Regény
Lázadó szerepek (1985)
Vers
Csillagpor (1994)
Versek (hallgatható mp3)[3]
Ezotéria
A mindennapi élet mágiája (1989)[4]
Álomszótár (1989)
A szerelem mágiája (1990)
Pszichografológia (1990)
– Wictor Charon: Atlantiszi mágia (1990)
A gyógyító öröm mágiája (1991)
A tarot bölcsessége (1993)
Az álom mágiája (1994)
A smaragdtábla (1994)
– Wictor Charon: Academia Occulta (1994)
A fény mágiája (1995)
Az áldozat mágiája (1998)
Angyalok éneke (1998)
Merre tartasz, ember? (2000)
Misztériumok könyve (2000)
Dimenzió-tarot (2001)
Istenek tüze (2001)
Aranykor (2002)
A lélek anatómiája (2002)
Lángoló időfolyó (2002)
Csillagjóga (2004)
Örök pillanat (2004)
Szómágia (2004)
A nevek mágiája (2005)
A fény evangéliuma (2006)
Dimenzió-tarot. A sorsalakítás művészete; a jóslásra vonatkozó részeket Gálvölgyi Judit írta, a kártyák Stichleutner József munkája; Édesvíz, Bp., 2007 (Életműsorozat)
Mágiák könyve; szerk. Kovács Julianna; Édesvíz, Bp., 2008 (Életműsorozat)
Önéletrajz
Emberek és jelmezek (1988, bővített kiadásban, 1998)
Szibilla. Jegyzetek az életemhez. Napló, 1929-2004; Édesvíz, Bp., 2007 + CD
Szibilla. Szepes Mária naplója; szerk. Kovács Julianna; 2. jav. kiad.; Szepes Mária Alapítvány–Édesvíz, Bp., 2015 + DVD
Díjak, kitüntetések
Arany Meteor-díj (1972)
Galaktika-díj (1987)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1998)
Arany János-díj (2001)
Lélekpillangó Életműdíj jelölés (2012 – majd 2013)

(Forrás: Wikipedia)

Szólj hozzá Te is

Vélemény, hozzászólás?